A város népessége mintegy 30 000 fő. A Dunakanyar nyugati kapujában fekvő Esztergom, az Árpád-házi királyok hajdani székhelye máig a magyar római katolikus egyház központja.

A Várhegy a patinás város látnivalókban leggazdagabb része. A középkori királyi palota az ország legrégibb, kőből épített erődítménye, amelyben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma működik.
A hegy fennsíkján a XIX. században emelték a magyar katolikus egyház legmonumentálisabb épületét, a Bazilikát. Elődjét, az ősi Szent Adalbert Székesegyházat az első magyar király, Szent István építtette a XI. század elején. Mellette épült fel a XVI. században a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz építészet egyik legfontosabb emléke, mely teljes szépségében látható a jelenlegi székesegyházban. A Bazilikában helyezték el a Főszékesegyházi Kincstárat, a magyar egyházi művészet leggazdagabb gyűjteményét. Az ötvös és textilművészet remekei közül kiemelkedik Mátyás király kálváriája, a középkori európai ötvösművészet egyik legszebb alkotása.
A Prímási Palotában az Esztergomi Keresztény Múzeum anyaga átfogó képet ad az itáliai festészetről. Itt látható a középkori magyar faszobrászat egyedülálló darabja, a Garamszentbenedeki úrkoporsó, amelyet a középkorban liturgikus célokra használtak.
A belváros városképéből kiemelkedik a Széchenyi tér műemlékházaival, szobraival. A Ferences templom és rendház (1700-1755) szerzetese volt Tomori Pál későbbi érsek, a mohácsi csata hadvezére.
A Magyar Vízügyi Múzeum "Duna Múzeuma" a város egyik érdekes közgyűjteménye, mely a Duna és a Duna menti népek vízgazdálkodásának történetét mutatja be.
A Balassa Múzeumban helytörténeti, régészeti kiállítások láthatók. Az Előhegy kieső látnivalója a Babits Mihály Emlékház. A Mária Valéria híd, amely 1895-től kötötte össze Esztergomot Párkánnyal és a világháborúban romba dőlt, 2001 októbere óta ismét áll, ezáltal a város élete újra pezseg. A Prímás-sziget 2005-ben átadott élményfürdője, valamint a párkányi (sturovói) Vadas-fürdő felfrissülést is kínál a látnivalók mellett.