A budai oldalon észak felé haladva rövidesen Szentendrére jutunk. Ez a mediterrán hangulatú kisváros a Duna partján mindig a művészek kedvelt lakó és alkotóhelye volt és maradt ma is. Ezt bizonyítják az egykor itt élt művészek múzeumai, kiállításai. Barcsay Jenő munkái a Dumtsa Jenő utcában, Kovács Margit nemzetközi sikert elért kerámiái a Vastagh György u. 1-ben láthatóak. A kisváros bájával, hangulatával, finom konyhájával elkényezteti az ide látogatót. Az egykor betelepült szerb lakosság házai, gyönyörű templomai, ikonosztázai is részei a látványnak. A művészetek mellett Szentendre az otthona a legnagyobb hazai skanzennek, amely összes tájegységünk jellegzetes építészetét bemutatja, az eredeti helyszínen lebontott és itt újra felállított paraszti portákat, malmokat, templomokat. Értő szakemberek elevenítik fel az egykor itt lakók életét, megmutatják mesterségeiket.

Valaha itt húzódott a római birodalom határa, a limes, amelyre őrtornyok emlékeztetnek a környéken. Első királyunk, István ispánságot alapított itt, főesperesi templomának romjai a Salamon torony mögött láthatók. A hagyomány szerint ebben a lakótoronyban raboskodott Salamon király. A tájat uralja a fellegvár, amely romjaiban is impozáns. Lenn a Duna közelében épült az eredetileg gótikus, majd Mátyás király alatt reneszánsz jegyeket kapó palota, amelynek gyönyörű faragott vörös márvány kútjából - a külföldi követek leírása szerint is - bor csörgedezett. Most angol segítséggel rekonstruált mása díszíti az udvart. A feltárt kutakból azonosított növények kerültek a kertbe. Nyaranta lovagi játékokat, erős emberek találkozóját, vásári vigasságokat rendeznek, a fellegvárban pedig reneszánsz lakomákat.

Továbbra is észak felé haladva újabb húsz kilométer megtétele után érkezünk Esztergomba, az egyik királyi városba. Itt született Szent István, első királyunk. Ez volt az ország első fővárosa. Évszázadokon keresztül királyok és főpapok székhelye. Helyreállított vára ma múzeum, nagyterme tudományos tanácskozások színhelye. A Várhegy kiemelkedő pontján áll a Bazilika, az ország legnagyobb temploma, amelynek Bakócz kápolnája a reneszánsz legszebb hazai emlékei közé tartozik. A Főszékesegyházi Kincstár egyházművészeti remekművekben gazdag. Az épület közelében avatták fel Szent István szobrát, amely a régi-új Mária Valéria hídról tekintve az esti kivilágításban a táj meghatározó része. A prímási palotában kapott helyet a Keresztény Múzeum, értékes középkori itáliai festménygyűjteményével, gobelin, fajance és porcelán kollekcióval.

Ha a fővárostól északkeletre indulunk, alig 30 kilométerre találjuk Gödöllőt. A világ minden tájáról érkeznek vendégek, hogy a felújított hatalmas kastélyban megcsodálják az osztrák-magyar monarchia híresen magyar párti királynéjának, Erzsébetnek, azaz a róla készült film szerint Sissynek a kedvenc tartózkodási helyét. A folyamatos restaurálás során mára elkészült az egykori barokk színház rekonstrukciója, itt kamara előadásokat is tartanak. Az épület több szárnyát már eredeti állapotában helyreállították, de kiállításon lehet megtekinteni az egykor itt állomásozó szovjet csapatok által használt részt, amely megmutatja, mekkora munka a kastély rendbetétele. A kertben újra megnyitották a királyok pavilonját, amelyet a magyar és osztrák uralkodók arcképei díszítenek  A kastély a kiállításokon kívül rendezvényeknek, tanácskozásoknak is helyszíne.